Mutatjuk az elmúlt időszak legfontosabb gazdasági mutatóit
A 2010-es évek második felében hazánk gazdasága az Európa nagy részén megfigyelhetőnél magasabb növekedést mutatott. A foglalkoztatás és a termelékenység javulásának hatására a GDP folyamatosan emelkedett. A COVID-19-világjárvány azonban megakasztotta ezt a kedvező folyamatot. A vírus terjedésének megfékezését célzó korlátozások minden gazdasági tevékenységet jelentősen lelassítottak. A járvány enyhülése óta a magyar gazdaság lassan ismét magára talál, bár fejlődését újabb, hazánktól független tényezők vethetik vissza. Alábbi cikkünkben az elmúlt időszak legfontosabb gazdasági mutatóit gyűjtöttük össze.
2022 elejétől a Covid-19 okozta járvány fokozatos enyhülését tapasztaltuk, az esetszámok és halálozások számának csökkenése nyomán április elején minden komolyabb korlátozást feloldottak. Ez várhatóan kedvező hatással lesz mind a kiskereskedelmi, mind pedig a turisztikai szektorra, de a gazdaság teljesítményét újabb, hazánktól nagyrészt független tényezők vethetik vissza, mint például az energiaválság, az orosz-ukrán háborús konfliktus és az ezzel kapcsolatban bevezetett szankciók hatása vagy az elszabaduló infláció.
A magyar gazdaság 2021-ben 7,1%-os növekedést tudott felmutatni; a legfrissebb előrejelzések szerint idén ehhez képest jóval visszafogottabb bővülésre számíthatunk (MNB: 2,5-4,5%).
Az ipari termelés január-márciusban 5,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az építőiparban jelentősebb volt a felfutás: az első három hónap teljesítménye 16%-kal haladta meg a tavalyit.
A kiskereskedelmi forgalom 16%-ot bővült márciusban az egy évvel korábbihoz képest; az első negyedév forgalomnövekedése 10,5%-os volt. 2022 márciusában – az előző év márciusához képest – kiemelkedően, 51%-ot meghaladó mértékben nőtt az üzemanyag-kiskereskedelem volumene.
A pandémia által különösen érintett turizmus élénkülni látszik: a vendégéjszakák száma 2021 márciusához képest több mint öt és félszeresére nőtt (igaz, 2019 azonos hónapjától még 28%-kal elmaradt).
Az infláció 2021 végén gyorsuló ütemben kezdett emelkedni, azóta sorra dőltek meg évtizedes rekordok. 2022 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 9,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit; utoljára 2007-ben volt ilyen magas az infláció. Az MNB előrejelzése szerint az éves infláció 2022-ben 7,5-9,8% között alakul, az év közepétől várható csak az árszínvonal emelkedésének lassulása. A globális áremelkedést az energia- és nyersanyagárak dinamikus emelkedése hajtja.
2022 márciusában 3,6% volt a munkanélküliségi ráta, ami 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évben mértnél. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74% volt, ez az előző évit 1,7 százalékponttal haladta meg.
A reálkereset növekedése 11,8%-os volt, míg egy évvel korábban 6%, ez lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének.
2021 vége óta, az MNB négy lépésben 2,4 %-ról 5,4%-ra növelte az alapkamatot, a forint 2022 elején jelentősen gyengült az euróhoz képest. Március elején 1 euróért közel 400 forintot kellett kifizetni, az árfolyam azóta valamelyest rendeződött.
Várakozásaink szerint a dinamikus áremelkedés tudatosabb fogyasztói viselkedésre ösztönzi a vásárlókat, így a magas ár-érték arányt biztosító üzletek, például a bő saját-márkás kínálattal rendelkező hipermarketek látogatottsága erősödni fog. Az átlagos kosárérték várhatóan szinte valamennyi kategóriában nőni fog, de a növekedés mértéke eltérő lesz: jellemzően a napi fogyasztási cikkek esetén látunk majd komolyabb emelkedést.