2023 első negyedévében 2,4 %-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A GDP-csökkenéshez legnagyobb mértékben az ipar gyengülő teljesítménye, illetve a piaci szolgáltatások visszaesése járult hozzá. Az építőipari termelés az első félévben csökkent, az építőipari árak viszont jelentősen emelkedtek a tavalyi évhez viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom 10,4%-ot zsugorodott az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten. 2023 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A magyar infláció még mindig a legmagasabb az Európai Unióban, a triplája az uniós átlagnak. Alábbi cikkünkben a második negyedév legfontosabb gazdasági mutatóit gyűjtöttük össze.
A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben alulmúlta az előzetes várakozásokat: 2021 azonos időszakához mérten 2,4%-os volt a visszaesés. A GDP-csökkenéshez legnagyobb mértékben az ipar gyengülő teljesítménye, illetve a piaci szolgáltatások visszaesése járult hozzá - különösen a szállítás, raktározás és a kereskedelem területén. Az első félévre számított GDP-esés 1,7% volt. Az év egészére az elemzések szerint -0,5% körüli GDP-csökkenés várható.
Az építőipari termelés az első félévben 7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Június végén az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya nőtt (+7,5%), míg az egyéb építményeké jelentősen csökkent (-20,5%). Az első félév során az építőipari árak jellemzően 20-21%-kal emelkedtek a tavalyihoz képest - építményalcsoporttól függően.
A kiskereskedelmi forgalom 10,4%-ot zsugorodott az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten (nyers adat). Különösen nagy volt az üzemanyagfogyasztásnál mért csökkenés (-22% a kiugróan magas bázishoz képest); emellett az élelmiszer – és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumene is tovább mérséklődött (-7,5%). Hosszabb időszakot figyelembe véve, az üzemanyag-felhasználás mértéke fokozatosan nő: 2021 januárjától számítva közel 8%-os bővülést mutat.
A kiskereskedelem évkezdettől számított, naptárhatástól megtisztított volumenindexe 89,7% volt. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma az előző évben mérthez képest csekély mértékben erősödött: június végéig közel 11,6 millió vendégéjszakát regisztráltak (+0,13%). A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma január és június között meghaladta a 6,68 millió főt; ez 26,6 százalékkal több, mint 2022 azonos időszakában mért utasszám, és meghaladja a 2021-es teljes éves forgalmat.
Az infláció februárban lassulni kezdett, de még az év közepén is 20% felett maradt, emiatt továbbra is a magyar infláció a legmagasabb az Európai Unióban. 2023 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az előrejelzések szerint az idei év átlagos fogyasztóiár-emelkedése akár 16-19% is lehet, 2024-ben pedig a 3,5-5,5% sávban maradhat.
A munkanélküliségi ráta az előző év közepéhez képest nőtt: június végén 3,8% volt szemben a 2022. júniusi 3,3%-kal. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74,7%-ra emelkedett, illetve területileg a fővárosban volt a legmagasabb (78,4%). A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 17,7%-kal magasabb volt májusban, mint egy évvel korábban, ez nem éri el az adott időszak fogyasztóiár-emelkedésének mértékét.
Az MNB alapkamat június végén 13% volt, a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb 12 havi futamidőt tekintve az előző év végihez hasonló, 15%-os szinten állt (BUBOR). Az év közepére lelassult a forint euróhoz mért gyengülése: a januári 400-as árfolyam június végére 370-körülire mérséklődött (májusban már 370 alá is benézett, majd augusztusra ismét 380-hoz érkezett).
A webhely böngészésének folytatásával Ön elfogadja, hogy cookie-kat vagy más nyomjelzőket használunk mi és partnereink által a webhely teljesítményének javítása érdekében, személyre szabott és az Ön érdekközpontjaihoz igazított tartalom, kommunikáció és hirdetések felajánlásához, valamint az összeállításhoz látogatási statisztikák.
