A Nhood közreműködésének köszönhetően Székesfehérváron hamarosan Mömax áruház nyílik

A Nhood Hungary az ingatlanfejlesztés, a bérbeadás és üzemeltetés mellett telkek eladásával is foglalkozik, és nemrégiben értékesített egy területet az XXXLutz csoport számára. A tranzakció részleteiről, a Ceetrus telekportfóliójának hasznosítási lehetőségeiről, a Nhood pozitív hatású szemléletéről, valamint sikerének titkáról Gábosy Balázzsal, a Nhood Services Hungary Kft. Operatív Igazgatójával beszélgettünk.

Székesfehérváron nemsokára Mömax bútoráruház nyílik. Mesélnél erről az ügyletről?

Ügyfelünk, a Ceetrus portfóliójához tartozik ez a terület, ami a székesfehérvári retail park része. A Nhood a telekadásvétel kapcsán a Ceetrust képviselte. Alapvetően az Auchan, a Ceetrus, valamint a Ceetrus képviseletében a Nhood azt tartja szem előtt, hogy az Auchan Kereskedelmi Központok minél szélesebb kínálatot nyújtsanak a vásárlók számára. Nem véletlen, hogy Székesfehérváron is ott van már egy Decathlon az Auchan mellett, illetve vannak emellett gyorséttermek, üzletek és egyéb szolgáltatók is. Azzal, hogy megtörtént ez a tranzakció az XXXLutz csoporttal, egy új profil kerül be a kereskedelmi központba, ami egy Mömax bútoráruház lesz. 

Közművesített telekről van szó?

Igen, a Ceetrus , bizonyos esetekben, megállapodástól függően igyekszik közművesített telket értékesíteni, most is ez történt. A Mömax tulajdonképpen egy előkészített területet vásárol meg, amire megszerezte az építési engedélyt, és ezt követően történt meg a telekadásvétel. Az engedélyezési tervek megvannak, most a kivitelezési tervek előkészítése van folyamatban, és reményeink szerint jövő év folyamán az új Mömax áruház megnyitja kapuit. A Nhood 2021 januárja óta képviseli a Ceetrust teljes egészében, mint cég-, és ingatlanportfólió menedzser, így a teljes telekportfólió kezelése is hozzánk tartozik. Ennek kapcsán kerültünk kapcsolatba a Lutz csoporttal, és az adásvételt az első tárgyalásoktól fogva menedzseltük. Egyébként nem most kezdtünk el beszélgetni arról a lehetőségről, hogy ezen az 1,7 hektáron Mömax, Möbelix vagy XXXLutz áruház épüljön, hanem már évekkel ezelőtt. A Lutz vállalatcsoport nagyon sikeres. Több mint 700 lakberendezési áruházat üzemeltet Európában. Hozzájuk tartoznak az XXXLutz valamint a Mömax és a Möbelix mellett többek között a Mann Mobilia, Poco, Lesnina, Aiko, Mobo és But bútoráruházak is. Ők a második legnagyobb bútorkereskedő cég a világon az IKEA után.
 
Mi volt az oka annak, hogy a tranzakcióra csak most került sor?
  
A gazdasági helyzet alakulása miatt is többször indult újra a tárgyalás és az engedélyek beszerzése is nehézkes volt. Végül augusztusban lett meg az építési engedély a Mömax áruház építésére. Mi az eladás lebonyolítása mellett a közművesítésben játszottunk szerepet. Az áruházat a Lutz csoport fogja üzemeltetni, de az Auchan Kereskedelmi Központ részeként fognak működni, ugyanúgy, mint az Auchan hipermarket, az Auchan Korzó, a Decathlon, a KFC gyorsétterem vagy a GumiFlex Plusz. A tranzakciónak azért is örülünk, mert ezek az áruházak pozitív hatással vannak egymásra, és így a látogatószám és a forgalom is tovább növekszik a parkban.     

Mekkora a Ceetrus telekportfóliója Magyarországon? 

A Ceetrus telekportfóliója jelen pillanatban meghaladja a 300 hektárt. A fejlesztési területek Budapest környékén és vidéken helyezkednek el - alapvetően a meglévő Auchan hipermarketek és Auchan Korzók közelében. De vannak olyan telkek is, például Nyíregyházán vagy Győrben, amik alternatív hasznosításra várnak.

Milyen célokra lehet ezeket a területeket hasznosítani?
 
Mivel ezek a területek anno retail parkok létrehozásának céljából lettek megvásárolva, ezért elsősorban kereskedelemre lehet őket hasznosítani. Szerencsére a portfólió minden területe autópálya csomópontok mentén található, ezért könnyen megközelíthető, ami logisztika, raktározás céljára is ideális lehet. De mivel nagy a portfólió és a kereskedelmi cégek áruháznyitásai az utóbbi években nem olyan ütemben nőttek, mint mondjuk a kétezres évek elején, alternatív lehetőségként akár a könnyűipari hasznosítás is felmerül. Azért a könnyűipart említem, mert sem a Ceetrus, sem pedig a Nhood nem támogatja az olyan ipari tevékenységet, ami káros lehet a környezetre.
 
Hogyan lehet egy telket jól, értéknövelő módon kezelni?
 
A Nhood egyértelműen a fenntarthatóságot tartja szem előtt és talán elbizakodás nélkül mondhatom, hogy a biodiverzitást megőrző projektek egyik úttörőjének számít a hazai ingatlanpiacon, gondoljunk csak a solymári Auchan Kereskedelmi Központ területén létrehozott ürgerétre vagy a dunakeszi tanösvényre. Kecskeméten pedig például ökológiai gyepgazdálkodást alkalmazunk. Ehhez az kell, hogy az önkormányzat ezt értse és elfogadja - hogy nem azért nem vágjuk a füvet, mert nem akarjuk, hanem mert ha hagyjuk a területen a vadvirágokat nőni, akkor azok elnyomják a parlagfüvet. Amíg nem kerül hasznosításra egy terület, addig ez így van. Sőt, arra törekszünk, hogy a fejlesztéseink során is maradjon elegendő zöldterület. Ebben a Nhood szeretne élen járni és példát mutatni.
 
A jövőben még inkább fókuszba kerül a Nhood telekeladásokban való közreműködése?

A telektranzakciók eddig sem voltak háttérben, csak talán kevesebb erőforrást allokáltunk ide. Hozzáteszem, hogy a 300 hektár az korábban több volt, a portfólióból az elmúlt évek során kb. 30 hektár már hasznosításra került. Ahogy említettem, a lehető legjobb hasznosítást szeretnénk megtalálni, ami sok esetben nem olyan egyszerű. Ha találunk egy megfelelő hasznosítási módot, akkor arra a jelenlegi szabályozás nem biztos, hogy lehetőséget ad. Meg kell találni az összhangot a helyi önkormányzattal is. Egy példa erre, hogy a budapesti agglomerációba az utóbbi években nagyon sokan költöztek ki. A sok lakóhoz pedig sok infrastruktúra igény társul. És ezekben a peremvárosokban az M0-ás környékén, ahol a Ceetrusnak területei vannak, csak egy bizonyos létszámig tudja az önkormányzat az iskolákat, óvodákat, orvosi rendelőket biztosítani. Ezért, ha mi mondjuk lakóingatlant szeretnénk fejleszteni, az nem biztos, hogy pozitív fogadtatásra lel. A kereskedelem és az ipar - ami termelés és bevételt hoz az önkormányzat számára – a legtöbb esetben viszont üdvözölt.
  
Egyre nagyobb szerepet kap a hazai ingatlanpiaci szegmensben az ESG szemlélet. Hogyan hat mindez a Nhood működésére, mi a cég zöld stratégiája?

A Nhood egy erős zöld vízióval jött létre. A célunk az, hogy amennyire tudunk, a szabályozások előtt járjunk, vagyis nem azért vagyunk zöldek, mert előírják, hanem mert az a meggyőződésünk, hogy ez a jó irány. Ezért is igyekszünk a kezelésünkbe tartozó kereskedelmi központok területét fokozatosan visszazöldíteni, és ha egy fejlesztés során elveszünk a zöldből, akkor azt faültetéssel kompenzálni. A Nhood Hungary-nél a faültetések az elmúlt években különösen előtérbe kerültek. Erre az Auchan részéről is egyre nagyobb a nyitottság, és ennek köszönhetően egyre szorosabb az együttműködés. Anélkül is ültetünk fát, hogy építenénkegyetlen négyzetmétert is. Emellett az épület is lehet zöld - vannak ilyen megoldások, hogy zöldtető, zöldfal, de akár a parkolók is lehetnek zöldebbek. Más kérdés, hogy a megvalósíthatóságban anyagi szempontok is szerepet játszanak. A zöldtető például drága, mert a növényborítottság miatt a megszokottnál terhelhetőbb tetőre van szükség, ami az épület struktúrájára is hatással van.
 
Hogyan befolyásolják a jelenlegi makrogazdasági körülmények az ingatlanfejlesztéseket és hogyan küzd meg a Nhood ezekkel a kihívásokkal?
 
A jelenlegi gazdasági helyzet nem igazán kedvez az ingatlanfejlesztéseknek. Több betervezett projektünk is azért csúszik, mert a mai kamatkörnyezet teljesen más lehetőségeket biztosít, mint mondjuk két évvel ezelőtt. Emiatt változott a megtérülés mértéke és a banki finanszírozás is kérdőjelessé vált, illetve maga a befektető is felteszi a kérdést, hogy érdemes-e az adott fejlesztési projektbe pénzt tenni, amikor az alapkamat Magyarországon 13 százalék. De optimisták vagyunk és bízunk benne, hogy a helyzet változni fog. Emellett vannak olyan futó projektek is, amik továbbra is sikeresek, ilyen például a Boróka Park lakóingatlanfejlesztésünk, ahol a harmadik ütemet rövidesen befejezzük, és a negyedik ütem előkészítését már elkezdtük. A kedvezőtlen hatások mellett vannak a piacon kedvezőek is, ilyen például az építési kapacitás felszabadulása. Sokkal jobb tárgyalási pozícióban van most a fejlesztő, aki egy kisebb projektben gondolkodik – és kisebb alatt nyilván egy sokmilliárdos beruházást értünk -, mert ami korábban eltörpült a nagyobb volumenű infrastruktúrafejlesztések mellett, az most érdekessé válhat egy vezető generálkivitelező számára is.
   
Milyen ügyfélkörben gondolkodik a cég, milyen szemléletűek azok a potenciális befektetők, partnerek, akikkel a Nhood jól tud együttműködni?
 
A Nhood vállalati filozófiájának fontos eleme, hogy a profit mellett szeretnénk a természeti környezetre és az emberek életminőségére pozitív hatással lenni. Ezért olyan partnerekben gondolkodunk, akik hasonló szemléletűek. Az ESG elhangzott, de ismert a „green washing” kifejezés is az olyan cégek esetében, akik beszélnek ugyan a környezetvédelemről, de nem csinálják. Mi ténylegesen törekszünk a pozitív környezeti hatásra – mind a fejlesztések, mind pedig az ingatlanüzemeltetés során. Az elmúlt fél évben volt három olyan projektünk is, amik ezt a törekvésünket példázzák, ebből kettő került átadásra - a korábban említett ürgerét és a Dunakeszi Teknős Tanösvény. Emellett ott a Palánta bio- és edukációs kert Maglódon, amit tavaly indítottunk el. Fontos számunkra, hogy olyan partnerekkel működjünk együtt, akik ebben látnak értéket, ugyanúgy, mint mi, és nem csak a számokat nézik. Mert sok esetben ezeknek a projekteknek a hatásai számokban még nehezen kifejezhetőek, de reméljük, hogy öt év múlva már mellé tudjuk tenni, hogy az adott CSR tevékenység milyen hatást gyakorol akár a meglévő környezetre, akár a látogatószámra.
 
Mit gondolsz, miben rejlik a Nhood Hungary sikerének titka?
 
A legfontosabb szerintem az, hogy olyan emberek dolgoznak a Nhood Hungary csapatában, akik szeretik, amit csinálnak. Hisznek a cég pozitív hatású víziójában, és elhivatottan tudják végezni a feladataikat, mert bíznak abban, hogy a munkájuk értéket teremt.