GAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS 2023 ELSŐ NEGYEDÉV

2023 első negyedévében 1,1%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság erősödését gátolja, hogy a magas infláció hatására csökken a keresetek reálértéke, a magas hitelkamatok befagyasztják a beruházásokat, emellett a továbbra is magas energiaárak nehezen behozható költségnövekedést okoznak. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése csaknem 10 % volt a január-márciusi időszakban, míg az építőipar teljesítménye 9,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az év első három havában az átlagos infláció továbbra is 25% feletti volt, szemben az egy évvel ezelőtt mért 4,3%-kal, viszont a forint gyengülése az euróhoz mérten abbamaradt: a januári 400-as árfolyam március végére 380-körülire mérséklődött.
 
2023 első negyedévében 1,1%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest (naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adat). Ez az előző negyedévhez képest is visszaesést jelent (-0,2%). A teljesítménycsökkenés hátterében az ipar gyengülése áll (-3,1% a január-márciusi időszakban, az előző év azonos időszakához képest). A gazdaság erősödését gátolja, hogy a magas infláció hatására csökken a keresetek reálértéke, a szigorodó monetáris lépések és magas hitelkamatok befagyasztják a beruházásokat, emellett a továbbra is magas energiaárak nehezen behozható költségnövekedést okoznak a gazdaság szereplőinek.
 
2023 első negyedévében az építőipar teljesítménye 9,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. Az építőipari termelői árak az épületek esetében közel 24%-kal nőttek. Az egyes szektorokban eltérően alakult a fejlesztések volumene: a lakásépítések száma 20%-kal esett 2022 első negyedévéhez képest (a lakásépítési engedélyek volumene 38%-kal csökkent), az átadott irodaterület (26e nm) az előző évinek mindössze egyharmada, míg a logisztikai ingatlanfejlesztés tízszeresére nőtt (111e nm).

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése jelentős volt a január-márciusi időszakban: -9,5%. A főbb termékkategóriák közül a legnagyobb mértékben a már nem hatósági-áras üzemanyag forgalma esett (-19%), de számottevően csökkent az élelmiszer-kereslet is (-8%). A visszaesést a háztartások magas infláció miatt tovább csökkenő fogyasztása indokolja.
 
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma az előző évben mérthez képest enyhén nőtt: a 4,5 millió regisztrált vendégéjszaka 1,3%-os erősödést jelent. Az első negyedévben összesen 2 millió 898 ezer utas fordult meg Budapest repterén, ez 46,4 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos időszak forgalmát, a járvány előttitől pedig már csak mindössze 8 százalékkal marad el.

Az év első három havában az átlagos infláció továbbra is 25% feletti volt (25,4%), szemben az egy évvel ezelőtt mért 4,3%-kal. A legnagyobb mértékben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett (48,2% és 43,3%). Az MNB márciusi előrejelzése szerint az infláció 2023-ban is erős lesz: éves szinten 15-19,5% között várható; ezt követően 2024-ben kerülhet vissza az 5% alatti sávba.

A munkanélküliségi ráta március végére 4%-ra emelkedett, ugyanakkor számos területen továbbra is jelentős a munkaerőhiány. Különösen érintett a turizmus-vendéglátás ágazata. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a negyedév végén 74,3% volt, illetve területileg a fővárosban volt a legmagasabb (79,3%). 2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Az MNB alapkamat március végén 13% volt, a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb 12 havi futamidőt tekintve az előző év végihez hasonló, 15%-os szinten állt (BUBOR). A forint gyengülése az euróhoz mérten abbamaradt: a januári 400-as árfolyam március végére 380-körülire mérséklődött (májusban már 370 alá is benézett).